Határtalanul - Lazaraltisk

Lázár Ervin Általános Iskola

Lázár Ervin Általános Iskola

Tartalomhoz ugrás



FELVIDÉKI MOZAIK
avagy
Lázárosok „Határtalanul” kirándulnak

Május 28-án (kedden) a kora reggeli esőben elindulunk Szlovákiába. Első úti célunk Almágyon az Alapiskola. Sok-sok mesekönyvet és saját készítésű mézeskalácsot viszünk ajándékba. Meleg szeretettel fogadnak bennünket a gyönyörű fekvésű intézményben. Egyszer csak felzendül az iskola citerazenekara és földbe gyökerezett lábbal hallgatjuk végig a gyerekek színvonalas népdalcsokrát. Szíves vendéglátásban van részünk: a mosoly, a kedves szavak, gyönyörű zene, üdítő és keksz mellé címert, hűtőmágneseket kapunk ajándékba, valamit megismerkedünk nem csak az iskolával, de egy készülő projekten keresztül a vidék természeti és kulturális értékeivel is.
Következő állomásunk Rozsnyó. Gyönyörű napsütésben megnézzük Andrássy Franciska emlékművét és felmászunk az Őrtoronyba. Tüzet nem látunk sehol, de a tiszta időnek köszönhetően gyönyörű a kilátás a városra.
Délután túra a Szlovák Paradicsomban Csingótól a Tamásfalvi kilátóhoz és vissza. A korlát nélküli sziklapárkány mintegy 150 méterrel emelkedik a Hernád fölé. Odafelé jó az idő, de amikor indulnánk vissza, elkezd esni az eső. Hatalmas sárban, zuhogó esőben érünk vissza a buszhoz.
Este elcsigázva érkezünk Szepesváraljára a szállásra, ahol kiváló körülmények, finom vacsora és a kivilágított vár gyönyörű látványa fogad bennünket.
Másnap (május 29-én szerdán) reggel korai kelés és pazar reggeli után Szepesváralján a szepesi káptalan mellett a Szürke Szakáll-hegy savanyúvizes forrás mellett felsétálunk a barokk Szent Kereszt kápolnához. Kísértetiesen párás a levegő a forrás mellett a dombtetőn. Borzongató, mennyire megérint a múlt.
Délelőtt bejárjuk a szepesi várat (legizgalmasabb a torony és a kínzókamra), de az alsó vár falán nem tudunk végigsétálni az eső miatt.
Késő délelőtt érünk Lőcsére. Megtekintjük a Szent Jakab katedrálist, amely a Felvidék egyik legjelentősebb egyházi építménye. Itt találjuk Lőcsei Pál mester műhelyének lélegzetelállító alkotásait a gótikus szárnyasoltárokat. Az eső miatt most rövidebb a városnézés, de megnézzük a Városházán a Szepesi Múzeum kincseit, majd gyors sétát teszünk a Pál Mester nevét viselő fő téren (Thurzó-ház, szégyenketrec).
Délután tutajozunk a Dunajecen (szlovák-lengyel határfolyón) 10 km-t (36-40 m lejtés). Kiindulás Vöröskolostor. A folyón lusta és fürge szakaszok váltják egymást; nem tudunk betelni a természet szépségével. Nagyon hideg van; akinek nincsen, esőköpenyt vásárol. Az embert próbáló időjárás ellenére a gyerekeknek ez a program tetszik a legjobban.
Este a szálláson újabb finom vacsora után mindenki gyorsan elalszik.
Május 30. (csütörtök). Ébresztő 6.15-kor. Csomagolás, pakolás. Reggeli után berakjuk a bőröndöket a buszba, indulás Késmárkra. Szakad az eső és nagyon-nagyon hideg van.
Késmárkon az Új Evangélikus templomban ismét fennkölt hangulatba kerülünk. Mindenki nagyon komoly, amikor megkoszorúzzuk Thököly Imre szarkofágját. Levezetésként megtekintjük az Evangélikus fatemplomot, melyet a cipszerek építtettek (tiszafából és vörösfenyőből) népi barokk stílusban egyetlen szög felhasználása nélkül svéd hajóácsok segítségével. A Thököly-várat is megcsodáljuk kívülről.
Irány a bányavárosok (még mindig esik). A 14-15. században a felvidéki bányákból származott az akkori Európa arany-, ezüst- és réztermelésének nagy része. Első állomás Besztercebánya (rézbányászat). A német templom sajnos zárva van, így most nem láthatjuk a Szent Borbála-oltárt. De a főtér körbejárása reneszánsz és barokk épületeivel kárpótol bennünket.
Innen Selmecbányára utazunk. Ez a város volt az ezüstbányászat központja. Délután megtekintjük az Óvárat (az eredetileg gótikus templomot a törökök elleni védekezésül reneszánsz erődítménnyé építették át). Séta a városban.
Este Körmöcbányára érkezünk, ahol eltöltjük a harmadik éjszakát. A vacsora itt is nagyon finom.
Az utolsó napon, május 31-én pénteken ébresztő 6 órakor. Ma már jó idő lesz, süt a nap. Bepakolás a buszba, majd reggeli után séta a városban. Régen Körmöcbányán verték az aranyat, ma a szlovák eurocent készül itt. A város gyönyörű, egy medencében fekszik. A várnegyedben található reneszánsz toronyból gyönyörű kilátásban van részünk.
Késő délelőtt utazunk Bajmócra, ahol a Pálffy család mesekastélya vár minket. A 15. században (a vár akkor nem így nézett ki) Mátyás is tartott itt országgyűlést. A kastély előtt egy szépen gondozott parkban áll „Mátyás hársfája”.
Utunk utolsó állomása Kéménden a tájház, ahol a „hat falu” kurta szoknyás viseletével ismerkedünk. Kéménd is magyarlakta település. A határ innen már közel van. Párkánynál átmegyünk a Mária Valéria hídon, így Esztergomba jutunk. Innen már csak egy óra Budapest. Hazaérkezés 7 órakor az iskolához.
Átfagytunk, megáztunk, megtettünk több, mint ezer kilométert, éhesek és fáradtak voltunk. Mégis minden perc megérte, amit együtt tölthettünk, minden szó, amit hallhattunk és minden hely, amit láthattunk! Köszönjük!










Vissza a tartalomhoz